- YAH! Fejezd már be és egyél! - csattant fel ChanYeol.
- Mhm.. - hevesen rázta a fejét.
- Komolyan megverlek - fújta ki a levegőt majd felkapta a fejét, mikor megszólalt a csengő, így felállt. - Maradsz! - szólt Baekre mikor követni akarta, erre a fiú pedig kinyújtotta a nyelvét és karba tette a kezét. - csináld ezt még egyszer és levágom a nyelved - figyelmeztette s a bejárathoz sétált kitárva azt.
- Channie! - mosolygott fényesen a szőke hajú férfi.
- Kibum, már vártalak - vette át tőle a csomagjait hogy bevigye. - Milyen volt az utad?
- Hideg.. a csávó a taxiban nem kapcsolta fel a fűtést és valami szörnyű zenét hallgatott - guggolt le mikor meglátta a kiskutyát - De kis aranyos vagy - túrt bele fehér bundájába. - Mi a neve?
- SnowFlake
- Mily' találó vagy. Tehát, hol a fiú? - nézett körbe.
- Konyhában, éppen megreggelizni próbáltunk de valamiért hisztizik, na majd letuszkolok mindent a torkán.
- Ne legyél vele erőszakos - vette le elegáns szövetkabátját a sálat pedig letekerte a nyakáról.
ChanYeolnak majdnem földig esett az álla. - Hát ezt nem hiszem el.
- Micsodát? - pislogott rá.
- Még mindig foglalatlan vagy.
- Hát - húzta el a száját. - Még nem találtam meg az igazit - tette kezét nyakörvére.
- Pedig anno még a munkahelyen azt mondták, hogy szinte mindenkivel lefeküdtél.
- Ezt most bóknak vegyem? - húzta fel szépen szedett szemöldökét. - Mondogathattak bármit, de te is tudod jól, hogy nem volt igaz, csak béna pletykák.
- Igaz..
- ChanYeol? - jelent meg Baek, kinek elkerekedett a szeme az idegen láttán és rögtön az Alfa mögé bújt.
- BaekHyun, ő itt Kibum, ő lesz a hivatalos tanárod.. na gyere elő - fogta meg karját, de csak a fejét dugta ki érdeklődve nézve a férfit s csak fújt egyet nem tetszése jeléül, arcát fintorba vágta. - Yah, ne szemtelenkedj - csapott rá gyengéden a kézfejére.
- Nem harapok - kuncogott az Ómega. - Tök édes... már ne is haragudj meg Chan, de olyan mint ha a háziállatod lenne.
- Úgy érzem, hogy az is.
- Majd megbarátkozik velem. Hol fogok aludni?
- Baeket berakom magam mellé, te pedig a kanapén.
- A kanapén? - hülledezett. - Elébb lennék öngyilkos.
- Akkora egy ribanc vagy.
- Már ne is haragudj! De kényelemre van szükségem!
- Majd rakok alád matracot, na meg amúgy se maradsz sokáig, itt gyorsan találsz magadnak szállást.
- Te aztán.. - pusmogta - Ennyire zavarok?
- Nem így gondoltam. Ameddig szükséged van addig itt maradhatsz.
- Igazán kedves vagy.. ki pakolom a szükséges dolgokat.
- Oké..
x---x
Kicsit kínos volt a helyzet, Kibum kedves volt, de sokat változott azóta mióta utoljára látta. BaekHyunnel jól kijöttek, így reggelente LuHannal együtt tanították a fiút s bár nem volt valami nagy szótár bősége már tudott pár szót angolul, de... nem úgy látszott hogy az Ómega elakart menni, mindenhol ott voltak már a cuccai, édeskés parfümje belengte a szobákat, mondjuk nagy pozitívummal is járt, hiszen tisztaság mániájának köszönve állandóan takarított és főzni is istenien tudott, na de hát akkor is!
Az is igaz, hogy Kibum így mindig tudott valami újat tanítani az ezüsthajúnak, ám a lófasznak is van vége.
Jól megfizeti az Ómegát, simán eltudna menni, nem tartana semmiből.. hiszen a háza nem egy szálloda, elég neki BaekHyun jelenléte.
Éppen ettek, ami már nem telt valami vidáman, mivel Kibum elmagyarázta Baeknek, hogy az etetés nagyon gyerekes és ő már nem az, így a fiú csendben ette tányérjából a tésztát, a villát még mindig bénácskán fogva. Őszintén ő élvezte az egymás etetését, olyan kis ártalmatlan és élvezetes volt, na meg csönd.. De most.. a szőke férfi nem tudta befogni, állandóan csacsogott valami oltári nagy baromságról ami őt kicsit sem érdekelt, persze udvariasságból kedvéért hozzá tett mindig valamilyen megjegyzést.
- Channie! - hallotta meg a nevét a fürdőből, így felállva székéből odasétált.
- Igen?
- Használhatom ezt a parfümödet? Az enyém kifogyott és nincs idő, újat venni, ennek pedig jó illata van - fordúlt az Alfa felé akinek elállt a lélegzete. - Mi az? - ráncolta homlokát.
- Jól nézel ki, hova mész?
- Buliba - túrt félre egyik szőke tincsét homlokából. - Szóval?
- Ja, használhatod - legyintett. - Körülbelül mikor érsz vissza?
- Nem tudom - vonta meg a vállát, visszafordulva a tükör felé hogy jobban kihúzza a szemét, s beállt a kínos csend majd egy kis idő után ChanYeol Kibum kuncogására zökkent vissza.
- Mi olyan vicces? - morogta.
- Már vagy fél perce a seggemet bámulod, tudom hogy jó, de azért... - vigyorgott elégedetten.
- Láttam már jobbat.
- Hmpf - emelte fel a fejét, letette a szemceruzát és az Alfa elé sétált megfogva a kezét amit seggére helyezett - De ennél jobbat nem fogtál még.
- Hát...
- Ó, fogd be! - lökte el nevetve. - Majd jövök..
- Vigyázz magadra.
- Igen is apa..
Yeol csak megfogatta a szemét a gyerekes viselkedésére.
x---x
A férfi elhelyezkedett a kanapén a fiú pedig rögtön mellé ült kíváncsian nézve amit csinál.
- Jobb lenne ha aludnál, Pici, hidd el nem akarod ezt nézni.
- De igen.. Nem vagyok..
- Álmos?
- Aha..
- Megfogod bánni - indította el.
Baek elfintorodott mikor egy szót sem értett a filmből így nem tetszően felnyüszített.
- Mi van?
- Nem értem!
- Mert mondjuk angolul van?
- Érteni akarom! - rázogatta a vállát.
- Jól van csak hagyd már ezt abba - állította át a nyelvet koreaira. - De a végén ne merj nekem sírni, mert tarkón váglak.
x
Nos nem gondolta volna hogy a fiú végig ilyen idegesítő lesz. Mondjuk még is mi a francot várt? Hogy nevetni fog rajta? Meg a jó büdös francokat, ez még is csak horror film. Mondjuk számára elég gyenge volt, de BaekHyunnek.. egész végig reszketett a félelemtől.
Mivel Kibum még mindig nem jött meg, ezért összeütött a Bétának egy gyors vacsit utána pedig elmentek aludni.
BaekHyun félt... Nem. Halálra volt rémülve, minden amit a tévében látott a frászt hozta rá, túl sötét volt a szobában és mint ha árnyakat is látott volna, szíve hangosan dobogott mellkasa mögött, kiakart robbanni, ereiben száguldozott a vér s sok mindent hallott, mint ha recsegett volna a padló. A torka kiszáradt, leverte a víz, érezte vécére kell mennie, de túlságosan is rettegett attól, hogy felálljon és kimenjen, a férfit pedig nem akarta felzavarni, szóval csak mozgatta a lábait kényelmetlenül.
Percek teltek el így, majd egy óra... már a sírás szélén állt, és mikor meghallotta a szobán kívüli járást hangot nem bírta tovább visszatartani, hangosan felzokogott, amire ChanYeol felkelt.
- Hé, hé, miért sírsz? - ült fel rögtön.
- Sa-sajnálom!
- Na.. nincs semmi baj, shh - ölelte magához. - Mondtam hogy a fim nem lesz rád jó hatással - hőzta el a száját.
- ChanYeol! É-én...
A férfi felkapcsolta a a kislámpát és látta, hogy a fiú maga alá mutogat.
- Mi az? - értetlenkedett ám egy pillanat alatt leesett neki a dolog mikor megérezte a furcsa szagot. - Senki nem mondta, hogy nem vagy szobatiszta - próbálta elviccelni, de a fiú csak tovább zokogott. - Jól van, nincsen semmi baj, gyere - állt fel és kinyújtotta a karját amit a fiú elfogadott. - Menj fürdeni, oké? Addig is rendbe hozom az ágyat.
- Ne-nem haragszol? - pislogott rá nagy szemekkel.
- Dehogy haragszom - simított nedves arcára.
- Fü-fürödj ve-velem.. Félek..
- Jó-jó, de az ágyat akkor is meg kell csinálnom.
- Várok.
- Okés
- Mi a fenét csináltok? - nyitott be hirtelen Kibum. - Ugh, ez a szag.. - takarta be a orrát. - Itt meg mi történt? - ráncolta homlokát.
- Baek bepisilt... nem nagy dolog, megnézett velem egy horror filmet és gondolom egyedül nem mert kimenni a vécére.
- Aha... jó szórakozást a feltakarításához, én megyek aludni - ásított elsétálva.
- Nem hogy segítenél - morogta magának közben elkezdte leszedni a lepedőt, fél szemmel nézve Baeket aki ijedve nézett körbe. Huh.. ezzel a fiúval tényleg csak a gond van.. és ezt imádta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése