2019. február 10., vasárnap

Kényelmes - 12.Rész

           Kibumnak volt egy terve arra hogyan aludjon ő a férfival és nem azon a kényelmetlen kanapén.

BaekHyun valami oknál fogva vele akart fürdeni, amibe örömmel ment bele, mert jól jött elképzeléséhez. Éppen a zuhany alatt álltak és féltékenyen elhúzta a száját. Hihetetlen, hogy ennek a törpének ilyen jó teste van.. még a feneke is kívánatosabb mint a sajátja. Arra figyelt fel, hogy Baek kellemetlenül felnyögött.. Ó, túl erősen dörzsölte a hátát.. Jap.. kicsit kipirosodott.. Kicsit nagyon.

- Ne haragudj.. - motyogta, magában eldöntve, hogy délutánonként mikor Yeol hazajön elmegy edzeni, muszáj formálnia a seggén ha jobban akar tetszeni Yeolnak.

Ahogy kiléptek a fürdőből ChanYeol rögtön megjelent, hogy ő is lefürödjön. Nézte a fiút, aki már sétált volna a férfi szobájába, ám el állt. Baek érdeklődve oldalra döntötte a fejét.

- Öhm.. izé.. mostantól én alszom Channal.

- Miért? - pislogott értetlenül.

- Mert... - még is hogyan magyarázza el a fiúnak... Várjunk csak.. - Nem kell neked magyarázkodnom, ott alszol és kész! - mutatott a nappali felé.

- Egyedül? - harapta be ajkát idegesen, kékes szemeiben rögtön megjelent a félelem.

- Na ná hogy egyedül! Na lódulj - lökte meg amire hátratántodotott.

- Nem akarok!

- Engem meg nem érdekel, jó éjt Bacon - mondta hanyagul.

- A nevem BaekHyun. - Hallotta még motyogását de nem foglalkozott vele, csak becsukta az ajtót majd befeküdt a puha ágyba. Na igen, erről van szó! Ezt érdemelte, a kényelmességet, és az hogy.. Chan mellett legyen, minél közelebb.

Olyan tizenöt perc múlva az ajtó kinyílt és Yeol lépett be rajta miközben haját törölte, ám amint meglátta ki fekszik az ágyában.

- Kibum? Még is mi a fenét csinálsz te itt?

- Mostantól veled alszom.

- És BaekHyun?

- A nappaliban. Beleegyezett.

- Tényleg? - ráncolta homlokát.

- Aha, szóval gyere - paskolta meg maga mellett a helyet.

- Ha te mondod - vonta meg a vállát, inkább nem kérdezősködik a helyzetről, Kibum amúgy is egész délután hisztibe volt amiért legyőzte abban a játékban.

Befeküdt a szőke mellé, éppen leakarta oltani a kis villanyt is ám csuklójára szorultak vékony és kecses ujjak. - Kibum?

- Nem vagyok álmos.. - vigyorodott el. - És amúgy is - mászott fölé. - Nagyon csúnyán kikaptam tőled.. igazán kiengesztelhetnél valamivel - biggyesztette le alsó ajkát.

- Fáradt vagyok Bummie - morogta, keze még is a szöszi fenekén landolt.

- Ugyan, egy menet belefér, nem? Mozognod se kell, meglovagollak - pislogott lassan.

- Te kiakarsz engem nyírni - adta fel a férfi.

- Mhm.. nem igazán - hajolt boldognak ajkaira, mikor érezte, hogy az Alfa ellazul alatta.

x———x

BaekHyun összehúzódott a kanapén, miközben könnyek törtek ki a szeméből. Nem értette, hogy miért kell itt aludni, méghozzá egyedül. Félt, halálra volt ijedve, felakart állni és bemenni ChanYeol szobájába, de fura hangokat hallott, szóval elvetette az ötletet. Szemeit egy pillanatra se bírta lehunyni, azt a filmet amit ChanYeollal nézett meg... az a sok ijesztő dolog amit ott látott. Bár ha Kibum azt mondta mind ami benne volt nem létezik, akkor igaza van, ugye?! Nem fog semmi se történni.

Nem tudta mennyi idő telt el - honnan is tudhatta volna - mikor meghallotta, hogy valamelyik ajtó kinyílik, rögtön reszketni kezdett. Ó, ne azok a szörnyek még is léteznek!

- Hé - szólalt meg Kibum. - Mit csinálsz?

- Pró-próbálok aludni..

- A föld kényelmesebb.

- Tényleg? - billentette oldalra a fejét.

- Ja - bólintott még hozzá, amit BaekHyun csak azért látott mert a hold adott egy kis fényt. - Na, próbáld csak ki.

A fiú furcsálkodva, de tette amit a szőke férfi mondott neki és lemászott a földre.

- Jó kutya, maradj is ott - nevetett halkan, majd a konyhába sétált, hogy igyon egy pohár vizet. Az az egy menet jobban kifárasztotta mint hitte, lábait gyengének érezte, de kielégült. ChanYeolnak a mérete.. huh, hát kicsit nagyobb mint amit képzelt hozzá, és kibaszottul fájt a behatolás, pedig ő egy Ómega és az ómegák egy csettintésre ellazulnak az alfáknak, ettől függetlenül imádta. A fájdalomból és az élvezetből tudta, hogy nem csak álmodik, tényleg megtörténik az aktus.. Szíve mindig olyan hevesen dobogott.. boldog volt, de nem teljesen, igaz Baeket könnyű lekoppintani, hiszen úristen, most is csak annyit mondott, hogy a föld kényelmesebb és hallgatott rá! Sose gondolta volna, hogy találkozni fog egy ilyen buta személlyel, pedig sok emberrel volt már dolga... Csak az a baj.. ha minden úgy fog menni ahogyan eltervezte.. még is hogy a picsába fogja rábeszélni Chant a fiú kirakására? Hiszen ez a kettő nagyon közel állt egymáshoz. Talán tehetne valamit ami Yeolnak nem tetszeni és Baekre fogja.. Oké, ez rohadt gyerekes, ám nincs más választása.

Miközben sétált vissza szobába fél szemmel figyelte a földön már mélyen alvó BaekHyunt.. Nevetséges.. Felhúzta az orrát és büszke mosollyal ment tovább.

Reggel ChanYeol volt az első aki felkelt, Kibum mellkasán aludt, hangosan szuszogott amin el kellett mosolyodnia. Ez a férfi tényleg tökéletes.. most örült, hogy még se dobta ki. Ha megtehetné most ki se szállna az ágyból, de a szöszi mindig olyan finom reggelit csinált nekik, most rajta a sor. Óvatosan kicsúszott mellőle, lomha léptekkel kisétált.. de meg kellett állnia.. Még is.. mi a francot keres a fiú a földön?

- Baek? - guggolt le hozzá. - BaekHyun - rázta meg, amire a fiú reagált és laposan kezdett pislogni. - Mit csinálsz a földön, hm?

- Ké-kényelmes - motyogta.

- A föld? - fintorodott el. - Tudtam, hogy kiskutya vagy na de.. Legalább SnowFlake melegített - nyúlt az állat felé beletúrva dús bundájába. - Ne aludj itt többet, oké? Még megfázol - húzta fel a Bétát. - Megkérhetlek, hogy kicsit kiviszed Flaket? Már tudod hol van a póráz.. csak a végén ne magadra rakd, az csak fura lenne - paskolta meg arcát, BaekHyun pedig bólintott.

Miközben csinálta a reggelit még mindig azon agyalt, hogy az a fiú miért aludt a földön.. Azt mondta kényelmes, de ekkora baromságot még nem hallott.

Fél óra múlva kész is volt a kajával, közben a Béta is visszajött SnowFlakkel..

Tálcára tette a kaját, készen arra, hogy ágyba vigye az Ómegának, tényleg megérdemelte ezt a kis kényeztetést.

BaekHyun rögtön felemelte fejét a jó illatokra s hogy felkeltse magára ChanYeol figyelmét jellegzetes hangján nyüszíteni kezdett.

- Ó ne haragudj, Pici, de nem csináltam eleget, ha éhes vagy megtalálod a müzlit a polcon - mosolygott bocsánatkérően tovább haladva. - Jó reggelt, Kibum, jobban örültem volna ha én ébresztelek fel - prüszkölte... - Tessék - rakta combjára a tálcát.

- Ahw.. de édes vagy - dörzsölte meg szemét. - Mhm.. jól néz ki és isteni az illata. Egy álompasi vagy Channie - fogta meg a villát, szája elé helyezve, de megállt a mozdulatban és Yeol felé nyújtotta. - Téged ismerve míg csináltad semmit se ettél, fogyasszuk el együtt - vigyorodott el. ChanYeolnak pedig úgy látszott tetszett az ötlet, leült az ágy szélére és elfogadta a falatot.

- Eh.. el is felejtettem milyen szörnyű vagyok főzésbe..

- Nekem ízlik - nyalta végig ajkát, talán túl erotikusan, amivel csak azt érte el, hogy Chan csókot nyomott szájára. - Hum, bár nálad semmi sem finomabb - kuncogott kihívóan.

- Ne izgass fel korán reggel Kim Kibum.

- Nem volt terveim között.. dolgoznod kell.

- Aha, és tegnap még se hagytál aludni, mikor mondtam, hogy fáradt vagyok. Egy menetet most is betudunk préselni - túrt szőke göndör tincseibe, közelebb húzva magához.

- Rossz vagy Channie - tette félre a tálcát. - Nagyon-nagyon rossz - karolta át a nyakát. - És ezt imádom benned..

x

A Béta szomorúan ette a müzlit.. de eléggé rossz volt, mivel a tej elfogyott. Talán megkérhetné Kibumot, hogy hozzon.. csak nem harapná le a fejét érte. Felállt a székről, készen állva arra, hogy szóljon a szőkének ám a szobából ismét furcsa hangok jöttek ki.. Összeráncolta homlokát.. mint ha szenvednének.. vagy valami ahhoz hasonló.. rátette a kezét a kilincsre és lenyomta.

Kibum beletépett a fekete fürtökbe és hátravetette a fejét miközben egy hangos nyögés hagyta el az ajkait. Úgy egymáshoz voltak tapadva a férfival, melege is volt, de eszébe se jutott, hogy eltávolodjon.. ám valami megzavarta tetteiben, morcosan nézett hátra, előre tudta, hogy az a nyomorék nyitott be.

Negédesen elmosolyodott - Csatlakoznál? - nevetett. - Nézd csak CHannie - simult jobban a férfihoz. - Társaság.

- Oh my - kezdett bele angolul.. - Menj ki Baek - hessegette el, kezével mimikálva.

- Mh... mit csi-csináltok? - pislogott zavartan.. Miért pucérak? Hiszen csak a fürdéshez kell levenni a ruhákat.. és miért vannak egymáshoz ilyen közel? Nem értette.

- Semmit, Kölyök, csak menj - szólt Chan még egyszer fenyegetőbb hangon.

- De.. de

- Kifelé! - mordult rá mérgesen. BaekHyun meglepődve hátrált meg.. Lehajtotta a fejét és megfordulva sétált ki. Miért ilyen vele a férfi? Először kirakja a szobából, neki nem csinált reggelit csak Kibumnak.. és mikor tökre ártatlanul kérni akart valamit kiküldte, méghozzá ilyen csúnya módon.. Leült a kanapéra, SnowFlake egyből felpattant hozzá és ölébe mászott.

- Le-legalább te.. ne-nem küldesz el - szipogta szomorúan beletúrva fehér bundájába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése